2019. február 07. – Döntések és választások éve

2019. február 7. – Szalon estünk vendége: Gulyás Gergely

Idén két választás is lesz Magyarországon. A tisztán listás európai parlamenti választások és a szavazatok többségéért folytatott helyhatósági választások jellege azonban különböző, így vélhetően ez az eredményekben is megmutatkozik majd – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a február 7-ei Új Társadalom Szalonon mondott beszédében.

A politikus kijelentette: Magyarországon a politikai élet 2006 ősze óta viszonylag egyhangú, a kormánypártok minden választásokon megsemmisítő győzelmet arattak, bármilyen közvélemény-kutatást nézünk. Így várható volt, hogy az ellenzék hozzáállása egy harmadik óriási vereség után megváltozik. Bár a választójoggal kapcsolatos viták lecsendesedtek, ez nem azt jelenti, hogy a politikai ellenfelek elismernék azt, hogy a 2011-ben elfogadott új választójogi törvény jó lenne. De azzal nehéz vitatkozni, hogy olyan választójogi rendszer nem létezik a világon, amiben ne lenne többsége a kormánypártoknak – mondta.

A kormány továbbra is olyanokkal versenyez, akik ezt az országot egyszer egy kifejezetten jó állapotban lévő gazdasággal a hátuk mögött hat év alatt olyan mértékben tették tönkre, hogy Magyarországon államcsőd következett be – fogalmazott.

Európai megosztottság és gazdasági felzárkózás

A közép-európai térség növekedésével kapcsolatban emlékeztetett: 2010 óta az uniós tagállamokhoz képest kétszeres növekedés tapasztalható. Ugyan más bázisból növekszünk, de a különbözőségek évről-évre csökkennek, és az elmúlt kilenc évben sikerült visszakapaszkodnunk a közép-európai növekedés élére.

A német kancellár és a visegrádi kormányok államfőinek pozsonyi találkozójára kitérve hangsúlyozta, a Németország Franciaországgal és a visegrádi országokkal folytatott külkereskedelem terén mintegy 55 százalékkal magasabb a németeknek a lengyelekkel, szlovákokkal, csehekkel és magyarokkal összességében folytatott külkereskedelme, mint a franciákkal. Ugyan a külpolitikai viták terén Európa nyugati és középső fele között élesebb kulturális és politikai megosztottság tapasztalható, a gazdasági együttműködés beváltotta a 2004-es Európai Uniós csatlakozáshoz fűzött reményeket – tette hozzá.

Tizenhárom ország nagykövetei tették tiszteletüket a február 7-ei Szalonon

Magyarország az ideológiai viták középpontjába került Európában, és a hazánkról szóló tudósításokat ezek határozzák meg az objektív számok helyett. Az ideológiai viták egy része hamis, más részük pedig nem tud kompromisszumra vezetni, mert a különbségek nem az európai elitben, hanem a társadalmakban állnak fent – mondta hazánk külföldi megítéléséről.

Egyre élesedő különbségek

A Magyarországot ért kritika a térség egészét érik, hazánk mellett különösképp Lengyelországot – jelentette ki. Meglátása szerint a konfliktus a migrációs válság után olyan identitásvitává változott, ami megnehezíti egy közös álláspont megformálását. Az Európai Parlamenti választások tétjéről kifejtette: 2019 után továbbra is az az intolerancia fogja jellemezni Európát, ami a korábbi években tapasztalható volt, vagy pedig az általunk támogatott tolerancia lép ennek a helyébe, aminek nem a közös vélemény a feltétele, hanem egymás döntéseinek elfogadása és tiszteletben tartása.

Az elmúlt öt év visszalépést jelent az európai együttműködés terén – emlékeztetett. A Juncker-bizottság félrekezelte a migrációs válságot, és elvesztette az Európai Unió második legerősebb gazdasággal rendelkező tagállamát közösségünkből. Az európai elit – beleértve az európai parlamenti képviselőket is – azt érte el az ötéves ciklus végére, hogy a különbségek ma élesebbek Nyugat-Európa és Közép-Európa között, mint amikor még szögesdrót választotta el az európai földrész két felét egymástól. Ezen megértés nélkül nem lehet változtatni, hiszen várható, hogy a legerősebb támogatást a magyar kormánypártoknak fogják megadni a választópolgárok – tette hozzá.

Összefogás ideológia nélkül

A helyhatósági választásoknál érdekes dinamikára hívta fel a figyelmet: 2008 óta a szocialista kormányzás az ellenzék nem tudta betölteni a hozzá fűzött elvárásokat, legfeljebb 20 százalékos eredményeket tudtak felmutatni. Az önkormányzati választásokon ezek az arányok meg fognak változni. Jó eséllyel Budapesten olyan összefogásra fog törekedni az ellenzék, amilyenre a pártok létezése óta még nem volt példa.

A baloldali politikával kapcsolatban elmondta: a posztkommunista gyökereik miatt egy antifasiszta harcban találták meg a gyökereiket. Bár a Jobbik, a szocialisták és a DK úgy érzi, hogy most jött el a pillanat az egyesülésre, ez az összefogás csupán matematikai – ideológiailag viszont összeegyeztethetetlen. A nyugati-európai demokráciákat egyelőre még nem zavarják a Timmermans-féle szocialista erők támogatását élvezők vállalhatatlan kijelentései, de az európai választásoknál még fontos változások következnek be az elhangzottak miatt – utalt ezzel a legutóbbi “listázós” felvetésre is a szocialista jelölt részéről.

Az egész Magyarországra veszélyt jelent, ha nincsen kormányképes hatalomváltó elit – hangsúlyozta. A kormány nem képes az ellenzék feladatait ellátni, de az az ország számára is optimálisabb lenne, ha egy valódi alternatívát jelentő, és győzelme esetén az országot nem fenyegető ellenzéki elit is létrejöhetne. De nem adjuk fel a reményt – zárta beszédét Gulyás Gergely.

Translate »